Elérhetőségeink

Biopsol Kereskedelmi, Gyártó és Szolgáltató Kft.
Cím: 1023 Budapest, Bécsi út 3-5.
Email: info@biopsol.hu

Szennyvíziszap hasznosítás

Mielőtt a szennyvíziszap hasznosítás lehetőségeit megvizsgáljuk, tisztázzuk a szennyvíziszap fogalmát!

Legegyszerűbb és talán legcélszerűbb a szennyvíziszapok felhasználását szabályozó rendeletek (50/2001 (IV.3.) Korm. rendelet, 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet idézése, mivel e rendeletek célja, hogy szabályozza egyes szennyvizek, kezelt iszapok, ideértve a szennyvíziszap komposztokat, mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználását, hogy elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások.

Fontos tisztázni, hogy 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet - jogosan - mind az eljárásában, mind a határértékeiben szigorúbb kezelést elvárva az szennyvíziszapot kiemeli a hulladékkörből és a komposzt alapanyagként kezeli szennyvíziszapot, amennyiben a rendeletben megfogalmazott elvárások betartásával megfelelő komposztálási technológia segítségével termékké, termésfokozó készítménnyé, komposzttermékké nyilvánítható.

Komposzt

A rendelet meghatározása a komposztra a következő: növények tápanyagellátásának, illetve a talaj tápanyag-szolgáltató képességének javítására szolgáló, szerves, szervetlen és ásványi eredetű anyagokból külön jogszabály előírásainak megfelelő komposztálás útján előállított termésnövelő anyag.

Az iszap és szennyvíziszap fogalma között az 50/2001 (IV.3.) Korm. rendelet is különbséget tesz.

Iszap

Iszapnak minősül a települési szennyvíz tisztítása során keletkező és az ehhez hasonló összetételű szennyvizeket kezelő egyéb szennyvíztisztító művekből, szennyvízkezelő berendezésekből származó iszap és a települési folyékony hulladék.

Kezelt iszap, szennyvíziszap

Kezelt iszap azaz szennyvíziszap: biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel vagy más megfelelő eljárással (így különösen szennyvíziszap felhasználásával történő biogáz előállítás, komposztálás révén), továbbá a települési folyékony hulladék tartós, legalább 6 hónapig tartó tárolásával vagy kémiai kezelésével nyert olyan iszapok, melyek szennyezőanyag tartalma e rendelet előírásainak megfelel, és amelyekben a kezelés hatására a fekál coli és a fekál streptococcus szám iszap ml-ben mért mennyisége az eredeti érték tíz százaléka alá csökken.

Iszap és szennyvíziszap közötti különbségből következik szennyvíztisztítás első és legfontosabb feladata: a szennyező anyagok (szerves anyagok, a nitrogén- és foszfor tartalmú vegyületek) eltávolítása a vizes fázisból, aminek egyik eredménye a szennyvíziszap. A szennyvíziszap folyamatosan jelenlévő elhelyezési problémát is jelenthet, de akár újabb lehetőséget is megfelelő megoldással, kezeléssel és újrahasznosítással.

A szennyvíziszapokban a szennyezőanyagok - a modern szennyvíztisztítási eljárásoknak köszönhetően - a kiindulási értékek töredékére csökkennek, de a szerves anyag tartalom továbbra is magas marad, tehát a mezőgazdaság számára komoly érték, jól hasznosítható melléktermék, vagy alapanyag - további termékek kialakításához. Amennyiben a szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosításra kerülnek, akkor rendkívül fontos, hogy a tápanyagok minél nagyobb arányban - és jól felvehető állapotban - legyenek jelen, a környezetre-, és a növények számára kedvezőtlen maradványok pedig (nehézfémek, toxinok, kórokozók, szerves szennyezők) minimalizálásra-, ha lehet eliminálásra - kerüljenek. Mindezt  - maga a komposztálási folyamat sajátossága miatt - biológiailag képesnek kell lenni irányítani, hogy  folyamatot stabilan tudjuk tartani, az elvárt magas minőségű termék kritériumok teljesülhessenek.

Komposztálási eljárás több is létezik. Nyilván a legjobb és legbiztonságosabb egy biológiai, illetve mikrobiológiai eljárás, mivel a komposztálásnak is megvan a maga sajátos biológiai folyamata és kritériumrendszere. A szennyvíziszap hasznosításában rejlő lehetőségek jobb kiaknázására, felhasználhatóságának növelésére további, biológiailag kezelhető szerves anyagok, segédanyagok hozzáadása és együtt kezelésére is az igazán optimális technológiai.

A szennyvíziszapok hasznosításának több iránya is ismert

Szennyvíziszap hasznosítás injektálással

Az iszapinjektálást nem igazán nevezhető iszapkezelésnek. Minden esetben az a legfontosabb a szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása során, hogy ne jelentsen közegészségi veszélyt a lakosságra, valamint fitotoxicitást a növényre, és a kezelés gazdaságos legyen a hulladék gazdájának szempontjából. A nyers iszap injektálás során a talaj mélyebb rétegeibe juttatják be a termés aratását követően, hogy a következő vegetációs időszakig kellően stabilizálódhasson, patogén és fitotoxikus hatása lecsökkenhessen.

Az iszap kijuttatását megelőzően szennyvíztisztító telepen gravitációs sűrítéssel víztelenítik a homogenizált hígiszapot, majd azt követően kiszállítják a felhasználás helyére, ahol medencékben még minimum fél évig pihentetik, így igyekezve biztosítani az anaerob stabilizálódást.

Természetesen az injektálásra is vonatkozik a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001 (IV.3.) Korm. rendeletben meghatározott szennyvíziszapban és szennyvíziszap komposztban megengedett mérgező elemek és káros anyagok határértékeinek betartása mezőgazdasági felhasználás esetén. A rendelet pontosan kitér a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásának megkezdéséhez szükséges talaj- és vízvizsgálatokra az 1. számú mellékletében. E rendelet szerint a szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása adott mezőgazdasági területre legfeljebb ötéves időtartamra engedélyezhető.

A talajvédelmi hatóság határozatában csak a földhasználó hozzájárulásával felhasználásra tervezett területre engedélyezi a szennyvíz, szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt kijuttatását, és egyidejűleg előírja annak feltételeit. Ha a föld használója és a tulajdonosa nem azonos, akkor a földtulajdonos hozzájárulása is szükséges.

Összegezve időben és térben is korlátozott, kellően biztonságos függetlenséget nem biztosít, csak kiadási oldala van. Ezáltal nem igazodik a körforgásos gazdaság és stratégiai elvek összességéhez.

Itt fontos megjegyezni, hogy napjainkban komposztként aposztrofálnak szinte mindent, ez pedig félrevezető. Ami nem NÉBIH engedéllyel rendelkező termék, az akár korhadék, vagy akár a rothadás hatásit is magán hordozó készítmény. Persze az is lehet, hogy komposztszerű lett a végeredmény. Úgy véljük ipari méretekben kockázatosnak mondható az, ha megfelelő biológiai eljárás nélkül történik az alapanyagok kezelése, vélettlen biológia mechanizmusokra bízva a folyamatot komposztnak kiáltjuk ki az eredményt. Célirányú, tehát mezőgazdasági felhasználásra tervezett technológia hiányában spontán eljárásról beszélünk, aminek eredménye vagy komposzt, vagy nem. Az ilyen anyagok hatását pedig majd a felhasználó gazda értékeli, vagy szenvedi el.

Szennyvíziszap hasznosítás biogáz termeléssel

A biogáz kinyerésének végtermékei a metán, széndioxid, víz és rothasztási, vagy más néven fermentációs maradék. A fermentációs maradék további felhasználhatóságára van megoldás, amennyiben a biogáz üzem tervezésénél gondoltak erre is, és igyekeztek a tökéletes hasznosítás körforgásának megvalósítására. Azonban sok esetben olyan technológiákat fogadtak el, amelyek nem törődtek az anaerob mikróbák, mikroorganizmusok fermentációja után visszamaradó - növényélettani szempontból akár toxikus elemeket tartalmazó - szennyvízzel, iszapokkal. Többnyire ezek nem is iszapok, mert a szárazanyag-tartalmuk 4-6 % körüli, így ezek nem komposztálhatóak, hasznosíthatóak.

Amennyiben a biogáz-termelési technológiát jól választják meg, azaz a végén "lezárják" egy fermentum-sűrítéssel (szárazanyag tartalom minimum 18 % az iszapban) akkor mezőgazdasági hulladékkal a szénforrások visszaállíthatóak, és jó technológiával - a 36/2006 rendeletet betartva - komposzttermék állítható elő belőle. Így a biogáz kinyerésén kívül a második bevételi lehetőséggel is élhetünk. Az egyik kellően hatékony szennyvíziszap hasznosítási eljárásnak a biogáz termelést tekinthetjük, amennyiben a fermentációs maradék további hasznosítása is üzemszerűen megoldott. Amennyiben a szennyvíziszap biogáz üzemben történő első körös hasznosítását követően nem gondolnak a fermentációs maradék kezelésének és hasznosításának szükségszerűségére, akkor egy biológiailag kockázatos, további kiadást jelentő (szállítás, lerakás) megoldandó helyeztet teremt magának az üzemeltető. Ezáltal az egyenlet eredményének előjele kérdéses.

szennyvíziszap hasznosítása_biogáz_Biopsol

Szennyvíziszapok égetése

A szennyvíziszapok egyik további hasznosítási formája az égetés. Azonban mi ezt a szennyvíziszapokban igazoltan fellelhető és mezőgazdaságban hasznosítható hatóanyag és mikroelem mennyiség miatt némileg pazarlásnak tekintjük. A szennyvíziszap égetésének első lépése az égetőmű, kazán beszerzése, aminek bekerülési értéke pedig köztudottan rendkívül magas.

A szennyvíziszap égetéshez akár monoégetésről, vagy együttégetésről beszélünk egy sor előkészítő folyamat szükséges, az átlagnál magasabb szaktudású személyzet. Továbbá kiegészítő berendezések és az ilyen speciális égetőkben történő hasznosításhoz a szállítási távolságokon túl a szennyvíziszap szárítását is meg kell oldani, ami ismét jelentős befektetést és költséget jelent.

A szennyvíziszapokban, illetve megfelelő biológiai kezelést követően a szennyvíziszapból és különböző zöldhulladékokból (lignocellulóz) előállított termékben 1 tonnára vetített  NPK hatóanyag érték nagyságrendileg 6000-9000 Ft/t között mozog. Ez azt jelenti, hogy évi 10.000 tonna szennyvíziszapot  termelő település, amennyiben elégeti az iszapot, akkor konzervatívan számolva évente minimum 40 millió Ft-ot éget el. Ráadásul a szennyvíziszap önmagában kevés és további égethető alapanyagok beszerzését is meg kell oldani. Hogy az elégetett lehetőséggel és a jól kifejezhető elégetett összegekkel összehasonlítva mennyi energiát tudnak a szennyvíziszap elégetésével megtermelni és milyen előjel van az egyenlet végén az sejthető.

További nehézséget jelent a szennyvíziszapok égetése során keletkező jelentős mennyiségű hamu felhasználása, hasznosítása a bennük koncentrálódó nehézfémek és szennyező anyagok rendkívüli kockázata miatt nehezen megoldható, pedig arról is gondoskodni kell. Sőt, a szennyvíziszap égetését követően fennmaradó hamu (bevitt anyagmennyiség kb 20 százaléka) veszélyes hulladék kategóriába tartozik, koncentrált veszélyforrás. Ez azt jelenti, hogy egyéb megoldás hiányában veszélyes hulladéklerakóba kell szállítani a hamut, és tetemes hulladéklerakási járulékot is meg kell fizetni...azaz ismét egy kiadás.

Az égetésre a 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékhasznosításra a 15 § (4) kitér, miszerint (4) Hulladékégető műben vagy hulladék-együttégető műben hulladékégetés vagy hulladék-együttégetés akkor engedélyezhető, ha az égetés vagy együttégetés elektromos-, illetve hőenergia termelésre irányul vagy cement-, tégla-, illetve építőipari cserép- és kerámiagyártásra. Hulladékégető műben vagy hulladék-együttégető műben égetni vagy együttégetni csak olyan hulladékot lehet, amely anyagában nem hasznosítható. Veszélyes hulladék kizárólag veszélyes-hulladékégető műben égethető. Az iszapok égetése az országosan elfogadott stratégiai irányok esetén akkor elfogadható meggoldás, ha a mezőgazdasági hasznosítása az adott iszapmennyiség esetn nem megoldható.

hulladékhierarchia_szennyvíziszap

Szennyvíziszap hasznosítása komposztálással

Az, hogy a mezőgazdaságnak, agrártermelőknek és a termőföldeknek segítségre van szüksége nem vitatható. A dráguló műtrágya hatóanyagok a gazdákat sújtják, a talajokat pedig az elsavanyodás, fizikai szerkezet romlás, egyre sivárabb, stagnáló, lecsökkent talajélet jellemzi. Ráadásként a termőföldek területe csökken, a lélekszám egyre gyarapodik, ami azt jelenti, hogy kisebb területen kell egyre többet termelni, mindezt az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások nélkül. Mindezek együttes hatása már minden fogyasztót érint, a megoldás közös célunk.

Ennek felismerését mutatja Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és –tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv Nemzeti Megvalósítási Programja, a Nemzeti Vidékstratégiai koncepció, az Országos Huladékgazdálkodási Terv, a hulladéktörvény, a bevezetett hulladéklerakási járulék és a szakminisztériumok alázatos munkája, szennyvíziszapok felhasználás ellenőrzéseinek növekvő gyakorisága és az Szennyvíziszap Kezelés és Hasznosítás Stratégia.

A cél az, hogy az törvénykezésnek és elvárt irányoknak mindent el kell követnie gazdasági, pénzügyi ösztönzésekkel, hogy a lehető legkevesebb hulladék kerüljön lerakókba.

A szennyvíziszap a szerves anyag tartalma és tápanyag tartalma miatt a mezőgazdaság számára jól hasznosítható nyersanyag. Fontos, hogy tápanyagokat visszaforgassuk a termőtalajba, a szennyvíziszapban rejlő lehetőségeket ne veszítsük el, ne hulladékként kezeljük, hanem árútermelési alapanyagként tekintsünk rá.

A szennyvíziszap szakszerű és biztonságos komposztálásához egy jó biológiai technológia mellett másodlagos nyersanyagként a szintén kezelendő városi zöldhulladék és a növényi eredetű mezőgazdasági hulladék komoly mennyiségben áll rendelkezésre, felhasználásának egyik, célja, hogy javítsa a komposzt minőségét.

A komposztálás lehetőségeit alaposan megvizsgálva és a végső felhasználás céljait tekintve talán az egyik legmegfelelőbb hasznosítása a szennyvíziszapoknak, mivel állandóan és egyre nagyobb mennyiségben keletkező alapanyagként tekinthetünk rá. Ezek az alapanyagok évről-évre újra rendelkezésre állnak. 

A szennyvíziszapok kezelése során a biotechnológia alkalmazásával elkerülhetőek a túlzott műszaki berendezéseknél ismert jelentős többlet kiadások és nehézségek. A komposztálás biológiai folyamatát megfelelő biológiával lehet biztosítani. Ezáltal a szennyvíziszapból és az egymással kompatibilis hulladékokból egy technológiával, hulladékmentesen állami engedéllyel rendelkező komposztterméket gyárthatunk.

A megfelelő eljárással elállított szennyvíziszap alapú termékkomposzt a talajok elsavanyodását enyhíti, a talaj termőképességét, vízháztartását és az egészséges termőföldhöz nélkülözhetetlen talajéletet fokozza. Tehát a termékkomposzt terméstöbbletet, termésminőség javulást növény-egészségügyi állapot javulást biztosít a termesztőknek. További előny, hogy a termékkomposzt AKG területen is felhasználható!

termékkomposzt felhasználása_szennyvíziszapból termék

A NÉBIH engedélyes szennyvíziszap alapú komposztok további előnye, hogy a komposztban reprezentált és kijuttatható hatóanyagok mennyisége a műtrágyával azonos, de árban jelentősen alacsonyabbak, tehát igen gazdaságos.

A szennyvíziszapok biológiailag irányított komposztálása a spontán komposztálással szemben biztonságos, gyors, és a végtermék szempontjából is pontosan megtervezett folyamat. A szennyvíziszap keletkezésétől a végtermék felhasználásáig állami ellenőrzéssel megteremthető egy ideális, kockázatok nélküli zöld körforgás. Mindez a spontán komposztálódáshoz képest termékengedéllyel rendelkező - ami a biztonságos mezőgazdasági felhasználás alapfeltétele - komposztot gyárthatunk. 

Fontos további szempont, hogy a jogaszbályi, szakpolitikai irányok is így tarthatóak a legkönnyebben. Egy ilyen eljárás tökéletesen kielégíti a 2013. január 1-én hatályba lépett 2012. évi CLXXXV. törvény, ún. Hulladéktörvényben (Ht.), valamint a Kormány által 2055/2013. (XII. 31.) Korm. Határozattal elfogadott 2014-2020 időszakra szóló Országos Hulladékgazdálkodási Tervben rögzített célokat. Így az előírásoknak eleget téve termék-engedélyeztetést szabályozó 36/2006. (V.18.) FVM rendeletnek megfelelően korlátozás nélküli kereskedelmi forgalmazásra engedélyezett komposztterméket gyártható. A Kormány rendeletben rögzített Szennyvíziszap Kezelés és Hasznosítás Stratégia is pontosan ezt az irányt jelöli ki. Meg kell szüntetni a szakszerűtlen komposztlálásokat, és termékkomposzt gyártás formájában a mezőgazdasági hasznosítást jelöli ki preferenciaként.

szennyvíziszap hasznosítása_komposztcentrum modell_Biopsol

A szennyvíziszapok és egyéb biológiailag lebomló hulladékok szakaszerű komposztálása - hulladékokból hulladékmentesen, jogkövetően - a megszokott kiadások helyett új bevételi lehetőségeket jelent a megfelelő komposztálási technológia segítségével.